II. János Pál pápa az emberi jogok elszánt harcosa volt

MTI, Magyar Kurír- 2018.10.12.

  • Megosztás
  • 2018. október 12.

A lengyel-magyar konferenciát Karol Wojtyła krakkói érsek pápává választásának 40. évfordulója alkalmából rendezték, amelyen többek közt jelen volt Michael August Blume apostoli nuncius(Utolsó frissítés: 2018.10.13. 6:35)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete közös tanácskozásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: II. János Pál pápa elvetette a liberalizmus által kitalált, emberi jogoknak álcázott hazugságokat, mint például azt, hogy az embernek jogában áll megteremteni önmagát az emberi és a társadalmi természet törvényei ellenében. Hozzátette: ő volt az, aki néven nevezte a magát haladásnak álcázó eszmék együttesét, a halál kultúráját, és védte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig. Kitért arra is, az egykori pápa hangoztatta, hogy a teremtett embernek jogai mellett kötelességei is vannak Istennel, önmagával, felebarátaival, a nemzettel, a szülőhazával, a társadalommal, sőt az egész emberiséggel szemben.Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában - mutatott rá Semjén Zsolt, aki kitért arra is, mennyi gúnyolódás kísérte az öt földrészen tett lelkipásztori látogatásai során a család védelme miatt.

Földváryné Kiss Réka történész, a NEB elnöke köszöntőjében John Lukács amerikai történészt idézve tette fel a kérdést: vajon milyen jelentősége lehet egy egyházfőnek, egy lelkipásztornak a történelem formálásában? A történész kérdései a következők: Ki gondolta volna, hogy II. János Pál pápa szavainak (Ne féljetek!) ilyen következményei lesznek? A lengyel pápa nélkül megmaradhatott volna-e a lengyel szolidaritási mozgalom? „A magyar 56 és a csehszlovák 68 után mert volna bármely kommunista szatellit állam kesztyűt dobni a Szovjetunió arcába, ha nincs mögötte erkölcsi erő?" Sikerült volna a békés rendszerváltás, ha nincsenek olyan történelemformáló, karizmatikus személyiségek, akik nem a politika eszközeivel, hanem az emberi lélek, az emberi hit, az ember megszólításának hiteles eszközeivel szólnak a társadalomhoz?- sorolta a NEB elnöke.

Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke felidézte: a magyar és a lengyel nép története során számos alkalommal megtapasztalta, hogy a szabadság felbecsülhetetlen érték, amelyért meg kell küzdeni. De a kommunizmus évtizedei alatt mindkét országot segítette az emlékezet, hogy mennyi „bajból kerültünk már ki győztesen".

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: Európa keleti részén bár először csodálkozva, később egyre nagyobb örömmel fogadták Karol Wojtyla pápává választását. Sokan az egyház megmentőjét látták benne, aki belülről ismerte a kommunizmust, és akit ezért nem lehetett „hazug szavakkal megtéveszteni". II. János Pál pápa szolgálatának kezdetén az egyház tekintélye megerősödött a kommunista országokban és szerte a világban. Nem csoda, hogy a kommunista hatalom a legádázabb ellenfelét látta a krakkói érsekben, vezetői pedig mindent megtettek a pápa személyes és hivatali tekintélyének aláásásáért, akár életének kioltása árán is - fogalmazott. Veres András kitért arra: bár olyan országból származott, amelynek a világegyházzal kevés kapcsolata lehetett, mégis pápaságának kezdetétől képes volt az „egész egyházban, az egész világban gondolkodni és cselekedni". A pápa tanításáról szólva megjegyezte: minden pápánál többször nyilatkozott a házasságról és a családról. Az ezekről szóló tanítását érte a legtöbb kritika, de ő nem riadt vissza soha attól, hogy kimondja és megvédje az egyház tanítását az élet továbbadásáról és védelméről, mely „a családot egy férfi és egy nő szeretetszövetségének" tartja. A pápa orvosi és bioetikai kérdésekről szólva „az élet Istentől származó méltóságára" figyelmeztetett- tette hozzá az MKPK elnöke.

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a magyar katolikus Egyház helyzetét vázolta az 1945–1989 közötti időszakban. „Már kevéssel a háború befejezése előtt, 1944. december 2-án Szegeden megszületett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amelynek többek között tagja volt a Magyar Kommunista Párt (MKP) is” – kezdte a történelmi adatokkal az előadó. A későbbiekben arra is kitért, hogy „1946 októberében megalakul a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), 1948. szeptembertől, Kádár János belügyminisztersége idején, Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH). Ez a Péter Gábor vezette szervezet lesz az, amely az egyháziakkal szemben is kíméletlen eszközökkel lép fel: Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek (1945–1973), sok főpap, pap, szerzetes és világi megkínzásában aktív szerepet vállalt.”

Soós Viktor Attila történész, a NEB tagja többek közt állambiztonsági levéltári kutatások alapján ismertette a magyar állampárt reakcióját II. János Pál pápává választására, illetve ennek előzményeiről is beszélt. „A magyar állambiztonsági szervek az ötvenes években kapták azt a feladatot a szovjet érdekszférába tartozó állambiztonsági szervek közül, hogy felügyeljék és kövessék nyomon a Vatikánt, szerezzenek információkat a nemzetközi egyházi szervezetekről, elsősorban a Vatikánról, épüljenek be különböző intézményeibe… Az általunk vizsgált időszakban a Párt, az Állami Egyházügyi Hivatal, az állambiztonság és a Külügyminisztérium együttműködése, kapcsolata határozta meg a magyar pártállam Vatikán felé tett lépéseit – kezdete előadását a történész.

Andrzej Dobrzyński (II. János Pál Pápaságát Kutató és Dokumentáló Központ, Róma) arról beszélt, hogy a II. vatikáni zsinat kulcsfontosságú a Szent II. János Pál és a kommunista országok közötti viszony megértésében. Igor Hałagida, a Gdański Egyetem professzora Szent II. János Pál pápa és a keleti egyházak viszonyát mutatta be, különösképpen a görögkatolikusokkal való kapcsolatát. A Szentatya a két tüdővel (kelet és nyugat) lélegző Egyházról szeretetet beszélni, gesztusai felszabadították a sok mártírt követelő időszak görögkatolikus egyházát a legális működésre, Ukrajnában huszonhét vértanút avatott boldoggá a körükben. Egy görögkatolikus értelmiségi, aki a kényszermunkatáborok poklát is megjárta, így nyilatkozott a pápáról: „úgy értett minket, mint senki más”.

Henryk Skorowski (Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem, Varsó) a szabadság és az emberi jogok kapcsolatát értelmezte Szent II. János Pál tanításában. A pápa szerint a szabadság a választás, a böcs döntés szabadsága a jó mellett, ellentétben azzal a szabadságfogalommal, amely a mindenféle függési formától való mentességet hangsúlyozza. Új elem többek közt, hogy teológiájában az emberi jog alapja az ember teremtett méltósága, és a vallásszabadság minden további szabadságjog alapja, feltétele. Összegezve: az ember már a létében szabad, így a szabadság az emberi mivoltból fakadó jog.

Andrzej Zwoliński (II. János Pál Pápai Egyetem, Krakkó) előadásában bemutatta Szent II. János Pál enciklikáinak politikai és a közgazdaság filozófiai hátterét mint a szocializmus cáfolatát.

A konferencia további előadásai a nagy pápa és a politika vonatkozásait taglalták. Łukasz Kamiński (Wrocławi Egyetem) a pápa és a szolidaritás viszonyáról szólt; Władysław Bułhak (IPN) előadásának témája A szovjet blokk országai hírszerző szolgálatainak együttműködése a katolikus egyházzal szemben II. János Pál pápasága alatt volt. Michał Skwara (IPN Katowicei Osztálya) előadásában, A bolgár nyom címmel a kommunista államok titkosszolgálatai és a pápa elleni merényletről beszélt. Paweł Skibiński (Varsói Egyetem, II. János Pál Kutatóközpont) pedig a pápa hatását mérlegelte a berlini fal lerombolásával és a Szovjetunió összeomlásával kapcsolatban.

A lengyel-magyar konferenciát Szent II. János Pál pápa pápává választásának 40. évfordulója alkalmából rendezték. A konferencia első részét kedden és szerdán a krakkói Jagelló Egyetemen tartották.

Karol Wojtylát 1978. október 16-án választotta Róma püspökévé a bíborosok testülete, ünnepélyes beiktatására 1978. október 22-én volt. A pápa jelmondata: „Totus tuus" (Teljesen a Tiéd). Haláláig, 2005 áprilisáig vezette a katolikus egyházat. II. János Pál pápát 2014 áprilisában avatták szentté.

Kapcsolódó tartalom:


Képek