Befejezték a mágnesszalagok vizsgálatát

Hirado.hu- 2017.03.06.

  • Megosztás
  • 2017. március 06.
Iratfeltárás (MTI-fotó, Kollányi Péter)

Befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) – közölte a NEB hétfő reggel az MTI-vel. A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz. A közlemény szerint a két szervezet közös munkacsoportja megvizsgálta az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományát. Elemezték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő mágnesszalagokon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét.

A NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. A munkacsoport jelenleg is végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel az állampolgárok minél teljesebb “információs kárpótlásának” és a további történeti kutatásoknak a lehetőségét – közölték. NEB-elnök: az adatállomány részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista. Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz, így részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán. Földváryné Kiss Réka elmondta, a szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra vonatkozó információk is.

M1 stúdióbeszélgetés F.Kiss Réka elnökkel

A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon – ismertette a részleteket a NEB elnöke. Hangsúlyozta, hogy a nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy “puzzle darab” a teljes képhez, így nem értelmezhető önmagában. A NEB ezért azt javasolja, hogy oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket, valamint a szalagok kerüljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a többi forrás mellé – mondta Földváryné Kiss Réka. Átkerülnének az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai, és – lehetőség szerint – a titkos minősítésüket is feloldanák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) javaslata szerint. A NEB a szalagok vizsgálatáról szóló jelentését hétfőn hozta nyilvánosságra a honlapján.

A NEB és az ÁBTL szakemberei 2015 szeptemberében kezdték el az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) őrzött 18, mindmáig titkos minősítésű mágnesszalag vizsgálatát, az erről szóló jelentés több mint 120 oldalas. A mágnesszalagokra már az 1995-ös iratfeltáró bizottság felhívta a figyelmet és a 2009-ben létrejött másik bizottság a szalagok adatállományát a jelenlegi számítógépes rendszerekkel részben olvashatóvá tette. A NEB és az ÁBTL szakembereiből álló munkacsoport jelentésének első fejezete a pártállami állambiztonság számítógépes adattáraival kapcsolatos ismereteket foglalja össze az 1950-es évektől a rendszerváltásig. Például azt, hogy az úgynevezett Titán-terv keretében 1972-re felépítettek egy új objektumot a számítógépközpont elhelyezésére, ahol egy elektronikus adatfeldolgozó géppel mintegy százfős szervezeti egység 1975-ben 614 370 priorálást, azaz ellenőrzés végzett, 1976-ban 741 666-ot, 1977-ben pedig már több mint a kétszeresét, 1,6 milliót.

Kapcsolódó tartalom:


Címkék

Földváryné Kiss Réka kutatás iratfeltárás