Az utókor feladata a kommunista diktatúra bűneinek feltárása

MTI, NEB- 2017.01.16.

  • Megosztás
  • 2018. január 17.

A diktatúra után harminc évvel az utókor legfontosabb feladata a valóság feltárása, ami büntetés azoknak, akik a kommunista rendszer bűneit elkövették, de jutalom azoknak, akik képesek voltak megőrizni egyenes gerincüket a nehéz körülmények között – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága könyvbemutatóján.


Megjegyezte: a kommunista diktatúra feltárása azért is fontos, hogy ne forduljanak elő olyan, tájékozatlanságról tanúskodó nyilatkozatok, amelyek a szabadon választott kormány és a diktatúra közé egyenlőségjelet tesznek. Minél jobban megismeri valaki a diktatúra aljas megtorló gépezetének és besúgó rendszerének működését, annál kevésbé mossa össze a fogalmakat – hangsúlyozta a képviselő az Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető – Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből című könyv bemutatóján. A magyar rendszerváltozás tapasztalata az, hogy súlyos bűntettek, amelyek még büntethetőek lettek volna, mert az elkövetők életben voltak és a tettük is feltárható volt, büntetlenül maradtak – jegyezte meg Gulyás Gergely, utalva a könyv címére. A kormánypárti politikus sajnálatosnak nevezte azt, hogy az Alkotmánybíróság annak idején – a köztársasági elnök indítványára – olyan döntést hozott, amely lehetetlenné tette a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek büntethetőségét.

Sobor Dávid ügyvéd, a könyv egyik szerzője a könyvbemutatón úgy fogalmazott: a rendszerváltozás kudarca volt az, hogy az első Alkotmánybíróság megsemmisítette a lex Zétényit, ez a törvény ugyanis megteremtette volna a feltételeit a felelősségre vonásnak. A kommunista diktatúra évei alatt a hatalom birtokosai válogatott erőszakos bűncselekményeket követtek el a magyar állampolgárok rovására, és ezen cselekmények segítségével sikerült meghosszabbítaniuk a hatalomban maradásukat, így az elévülés intézményén keresztül mentesültek a jogkövetkezmények alól – összegzett az ügyvéd.

Szerzőtársa, Máthé Áron elmondta: a könyv figyelemmel követi a rendszerváltozás utáni teljes igazságtételi folyamatot a büntetőjogtól kezdve a semmisségi törvényekig és a különböző múltfeltáró testületekig és bizottságokig, illetve az információs és anyagi kárpótlásig. Az igazságtételi folyamat főbb állomásain haladnak végig a szerzők, részben időrendi, részben tematikus sorrendben – tette hozzá.

A kötet szerzői: Kovács István, Máthé Áron, Sobor Dávid, Szánthó Miklós és Törcsi Péter.

Kapcsolódó tartalmak:


Képek


Címkék

könyvbemutató kutatás Máthé Áron igazságtétel