Szabadegyetemi előadás Brenner Jánosról Győrben

Magyar Kurír, Győri Egyházmegye- 2018.04.09.

  • Megosztás
  • 2018. április 09.

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja, a boldoggá avatás történész szakértője tartott előadást a Győri Hittudományi Főiskolán a kommunista diktatúra egyházüldözéséről, Brenner János életútján keresztül a „Hitünk és életünk” című szabadegyetem keretében március 28-án.

Brenner János régi, hívő szombathelyi családból származott. Testvérei, László és József is megkapták a papi hivatás kegyelmét. A kommunista egyházüldözés fellángolása érintette a testvérek gimnáziumi tanulmányait is. János Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában kezdte a középiskolát, majd Szombathelyen, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban folytatta. Az iskolák államosítását követően Zircre ment, és felvételét kérte a ciszterci rendbe. A szerzetesrendek feloszlatása után jelentkezett a szombathelyi szemináriumba, majd ennek bezárása után 1952 és 1955 között Győrben készült a papságra. Elöljárói elkötelezett, buzgó lelki emberként, jó tanulóként jellemezték. Lelki naplójának fennmaradt részleteiből kiderül, hogy szívből akarta követni az Urat.

Első – és egyben utolsó – kápláni állomáshelye Rábakethely volt a hozzá tartozó négy fíliával. Szívesen foglalkozott a fiatalokkal, ezzel hamar magára vonta az Állami Egyházügyi Hivatal figyelmét. Püspökét arra akarták kényszeríteni, hogy máshova helyezze, ő azonban – tiszteletben tartva Brenner János kívánságát – nem engedett az állami beavatkozásnak. A rábakethelyi káplánt 1957-ben többször is megfélemlítették – például egy igazoltatásnak álcázott eset során fahasábokat dobáltak motorkerékpárja elé –, ő azonban láthatóan nem reagált ezekre a félelemkeltő jelzésekre. A hozzá közel állók visszaemlékezései szerint érezte, hogy valami történni fog vele.

Utolsó szentmiséjét 1957. december 14-én, advent harmadik vasárnapjának előestéjén mutatta be a máriaújfalui kápolnában. Az éjszaka folyamán beteghez hívták Zsidára, és Brenner János az Oltáriszentséget magához véve elindult. Nem lehet pontosan tudni, mi történt az 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszakán, ugyanis a hatóságok a gyilkosság elhallgatására törekedve a korabeli nyomozati anyag egy részét eltüntették. Először féltékenységgel, később gazdasági jellegű bűncselekménnyel próbálták magyarázni a történteket, és több személyt is meggyanúsítottak a gyilkosság elkövetésével.

A vértanú pap kriptájának felnyitásakor végzett vizsgálatok megerősítették, hogy Brenner János életét – a szovjet típusú diktatúrára jellemző módon – különös kegyetlenséggel oltották ki: a korabeli nyomozati anyag és a véres papi ruhák alapján feltételezett 20–32 késszúráson felül a csontokon látható külsérelmi nyomok is bizonyítják ezt. Brenner János úgy halt meg, hogy papi kötelességét mindvégig szem előtt tartotta: annak tudatában, hogy haldoklóhoz megy, és utolsó erejével is védve az Oltáriszentséget. Évtizedeken át nem lehetett nyilvánosság előtt beszélni a tragédiáról. Csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség a vértanú pap emlékének ápolása. Boldoggá avatásának gondolata a 2000-es évek elején merült fel, és 2007-ben került Rómába az ügy. Ferenc pápa 2017 novemberében engedélyezte Brenner János boldoggá avatását. Az áldozatos papi életút számunkra is példa: állapotbeli kötelességeink teljesítésében nekünk is érdemes a nehezebb utat választanunk, még akkor is, ha ez az út járhatatlannak tűnik számunkra. Bátran kérhetjük Brenner János közbenjárását élethivatásunk teljesítéséhez – mondta előadása végén Soós Viktor Attila.

A szabadegyetem következő előadását április 18-án, szerdán 18 órai kezdettel Csernai Balázs, a Veszprémi Hittudományi Főiskola és a Győri Hittudományi Főiskola oktatója Krisztus testében élek – Szent Pál apostol tanítása az Eucharisztiáról címmel tartja.

(Forrás: Győri Egyházmegye, Fotó: Németh Péter)


Tovább a teljes tartalomhoz