MSZMP KB, 1956–1962

  • Megosztás
  • 2015. november 05.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjai, 1956–1962

Az 1945 és 1989 között különböző neveken (Magyar Kommunista Párt, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt) működött kommunista párt legszűkebb vezető szervei, a Politikai Bizottság, a Titkárság és az időszakosan létező Szervező Bizottság tagjait bemutató életrajzgyűjtemény közrebocsájtása után következő feladatként a pártot a szervezeti szabályzat értelmében a két kongresszus között irányító Központi Bizottság (az MKP és az MDP esetében Központi Vezetőség) soraiban helyet foglalt személyek életútjának feltérképezését tűztük ki célul. Elsőként az 1956–1962 közötti időszak Központi Bizottságának tagjaira összpontosítottunk.

Az 1956. november 4-ét követően Magyar Szocialista Munkáspárt néven újjászerveződő kommunista állampárt első Ideiglenes Központi Bizottsága tagjainak névsorát Kádár János és közvetlen környezete november 7-én állította össze. A huszonegy fős testület november 11-i első ülésén két fővel, 1957. február 26-án újabb tizennégy személlyel bővült. Az ideiglenes jelző az 1957. június 27–29-i országos pártértekezletig, a párttagság formális felhatalmazásáig szerepelt testület nevében. A pártértekezleten a Központi Bizottságba 53 tagot és 10 póttagot választottak be. A póttagok tanácskozási joggal vehettek részt az üléseken. Az MSZMP 1959. november 29. és december 5. között megtartott VII. kongresszusán (a számozással is jelezni kívánták a jogfolytonosságot az 1918. november 30-án alakult Kommunisták Magyarországi Pártjával és utódaival) számuk 94-re (71 tag, 23 póttag) nőtt, s 1962-ig még öt fő kooptálásáról döntöttek. Összesítve a számokat, a MSZMP Központi Bizottságának 1956. november 7-étől az 1962. november 20–24. között megrendezett VIII. pártkongresszusig a póttagokkal együtt 101 tagja volt.

Közülük ezen az oldalon 80 fő életrajzát adjuk közre. A további 21 fő, akiknek itt csak a neveit soroljuk fel, a pártállam valamelyik szűkebb vezető testületének is tagja volt, portréik a Pártvezetők 1956–1962 címet viselő összeállításunkban találhatók.

Az 1956–1962 közötti Központi Bizottság további tagjai, életrajzaik a Pártvezetők, 1956–1962 című összeállításban olvashatók: Apró Antal, Biszku Béla, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Fock Jenő, Földes László, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Komócsin Zoltán, Köböl József, Marosán György, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Nógrádi Sándor, Orbán László, Rónai Sándor, Sándor József, Somogyi Miklós, Szirmai István


A szócikkeket írták

Simon István: Dabronaki Gyula, Borbély Sándor, Brutyó János, Dobi István, Gyenes Antal, Major Tamás, Losonczi Pál, Németh Károly, Oczel János, Pothornik József, Prieszol József, Pullai Árpád, Török István, Veres József

Simon István–Szári Norbert: Aczél György, Ajtai Miklós, Benke Valéria, Kossa István

Szabó Róbert: Antos István, Bakó Ágnes, Benkei András, Blaha Béla, Borka Attila, Csergő János, Cservenka Ferencné, Cseterki Lajos, Darabos Iván, Dögei Imre, Erdei Lászlóné, Fodróczi Lajos, Fogarasi Béla, Friss István, Galambos József, Gyurkó Lajos, Halas Lajos, Harmati Sándor, Háy László, Hevesi Gyula, Horváth András, Horváth Ede, Horváth Imre, Ilku Pál, K. Nagy Sándor, Kakuk Józsefné, Kaszapovics András, Kilián József, Kiss Árpád, Kiss Dezső, Kiss János, Klujber László, Kreszán Lajos, Lombos Ferenc, Martics Pál, Martin Ferenc, Molnár Ernő, Nagy Józsefné, Nezvál Ferenc, Novobátzky Károly, Pap János, Papp Sándor, Rapai Gyula, Révai József, Révész Géza, Sági György, Sándor Kálmán, Scherczer Lajosné, Schumeth János, Sík Endre, Söjtör János, Szakasits Árpád, Szénási Géza, Szerényi Sándor, Szilágyi Dezső, Szurdi István, Tatár Kiss Lajos, Tömpe István, Uszta Gyula, Valkó Márton, Varró György

Szerkesztette: Simon István

Lektorálta: Papp István