Farkasverem

  • Megosztás
  • 2016. december 05.
Farkasverem- adáskép

A Karc FM történelemórája.

Az alábbiakban közöljük azokat a történelmi témájú adásokat, amelyek a Karc FM rádióban hangzottak el.

A legfrissebb műsorok találhatóak meg az összesítő oldalunk elején.


Adások

A magyar zsidók nemcsak a náci haláltáborok poklát szenvedték el, hanem 1939-től 1956-ig a szovjet fogolytáborok és a Gulág szenvedéstörténetének szereplői is. Voltak, akiket tiltott határátlépésért ítéltek el, mert igyekeztek – az úgymond – jobb világ felé, mások a munkaszolgálat elől menekültek a még rosszabb felé. A legrosszabbul azok jártak, akiket kémnek minősítettek, rájuk tarkólövés várt. A szovjet haláltáborokba hurcolt magyar zsidók sorsáról nemrég könyv jelent meg. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője a szerzővel, Botos Jánossal, az Rabbiképző Intézet professzorával, és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetett. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Ezerkilencszáznegyvenhét április 12-én indultak el az első vagonok a kitelepített felvidéki magyarokkal az anyaország felé. Lakosságcsere – így hívták cinikusan ezt a folyamatot, amely földönfutóvá tette százezer honfitársunkat. A parlament döntése alapján április 12. a kitelepített felvidéki magyarok emléknapja. Ez alkalomból Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője a stúdióba hívta Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség főtitkárát és Tárnok Balázst, a szervezet szakjogászát. Farkasverem. A Karc FM történelemórája vasárnap reggel kilenctől tízig, ismétlés aznap este szintén kilenc órakor.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A Szabad Demokraták Szövetsége, illetve a párt meghatározó alakjai a nyolcvanas évek közepétől jelentős szerepet játszottak a magyar közéletben. Többször voltak kormányon, de a legutóbbi ilyen szereplésük a párt megszűnéséhez vezetett. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője, egy nemrég megjelent könyv kapcsán az SZDSZ történetéről beszélgetett Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Halmy Kunddal, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet kutatójával. Farkasverem.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Azokban az országokban, ahol egymás mellett él a bizánci és a római kereszténység, két húsvét van, a kettő ritkán esik egybe. Tavaly egybe esett, legközelebb 2025-ben lesz így, de általában néhány nap távolság van a két ünnep között. Románia ilyen ország, az államvallás – mondjuk így – ortodox, a magyarok római katolikusok, reformátusok vagy unitáriusok. Túl ezen az érdekességen, Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Románia és az erdélyi magyarság mostani helyzetéről is beszélgetett Kassay Ildikó kutatóval és Máthé Áronnal, a műsort támogató Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Ebben a hónapban emlékeznek a lengyelek a kommunizmus ellen harcoló – úgynevezett – kitagadott katonákra, és ekkor ünnepeljük a lengyel-magyar barátság napját is. A két nemzet története ezer szállal kötődik egymáshoz, mindketten elszenvedtük a náci és a kommunista terrort egyaránt. A lengyel história tragikus és dicsőséges napjairól beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője, Joanna Urbanskával, a Lengyel Intézet Igazgatójával és Soós Viktorral, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A magyarországi kommunista rezsimet nem sokkal több mint négyezer ember irányította. Ez nem túl sok egy tízmilliós országban, ahol az állampártnak 800 ezer tagja volt. Csakhogy ezek az emberek hithű, hűséges tartópillérei voltak egy embertelen rendszernek. Az ő névsorukat állítja össze most egy kutatókból, tudósokból álló testület. Erről a munkáról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Földváryné Kiss Rékával a műsor szakmai közreműködőjének, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével és Szabó Csabával a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A XX. század magyar antifasiszta és antikommunista politikusainak – Nagy Ferenc, Varga Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kéthly Anna – társaságába illik Sulyok Dezső, a Független Kisgazdapárt kiemelkedő személyisége. Ahogy az lenni szokott, a nácik deportálták, a szovjetek elől pedig Amerikába disszidált és ott is halt meg. A Farkasverem következő adásában Sulyok Dezsőről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Szerencsés Károly történész professzorral és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A berlini fal a kettéosztott világ jelképe volt a XX. században. Idáig a rabság, onnantól a szabadság. Egyik pillanatról a másikra emberek, családok életét törte ketté a kelet-német kommunista hatalom. 1961-től 1989-ig állt a fal, ami mindössze 185 km hosszú volt, de mintha az örökkévalóságig ért volt el. Aztán egyik pillanatról a másikra összeomlott, mint oly sok minden a kommunista világban. A berlini fal történetéről, a kettéosztott életről beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Vági Attilával, a NEB Hivatala Kutatási Osztályának vezetőjével és Kiszelly Zoltán politológussal.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A magyar történelem fő sodrának mellékágaiban rendkívül sok érdekes emberi élet hajózott. Ilyen volt Székely Andrásé, aki harcolt az idegenlégióban, a második világháborús magyar hadseregben, szovjet hadifogoly volt és magyar színházi élet bennfentes figurája. Az egyik legnagyobb elismerését viszont az amerikai parti őrség tisztjeként vehette át. Nemrég könyv jelent meg róla, Veszélyes viszonyok címmel. Erről beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője a kiadó Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével, Máthé Áronnal és a könyv szerkesztőjével, Haraszti György történész professzorral.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A magyar politikai fejlődés logikájáról írt összefoglaló művet Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője. A könyv alapkérdése, összevethető-e a jelen a múlttal. Erre keresett választ a szerző társaságában Máthé Áron a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Belénessy Csaba, a műsor szerkesztője.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A titokzatos impexeknek vagyis a szocialista gazdaság külkereskedő cégeinek főkönyvei tulajdonképpen fedőtörténetek. Arra szolgáltak, hogy eltakarják a kémtevékenységet és a tiltott – úgynevezett COCOM-listás – eszközökkel és technológiákkal való kereskedést. Az impexek irattára épp ezért lassan nyílt meg a rendszerváltozás után és még mindig nem ismert a teljes anyag. Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője a szocialista gazdaságtörténetnek erről a sajátos szeletéről beszélgetett Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével és Borvendég Zsuzsával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatójával, az Impexek kora, című könyv szerzőjével.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A magyar hősök névsora egyre gazdagabb. Nem arról van szó, hogy erőltetett mítosz-teremtésbe kezdett volna a magyar közélet, épp fordítva: olyan emberek kerülnek fel a dicsőségtáblára, akik már rég megérdemelték volna. A Mandiner felületén sorozat a magyar hősökről sorozatot indított, ismert és eddig ismeretlen történelmi személyiségekkel ismertet meg bennünket. Erről beszélgetett a Farkasverem stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Szalai Zoltánnal, a Mandiner lapigazgatójával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Az egyházüldözés a kommunista rendszerek alaptevékenysége volt mindenütt a világban, így Magyarországon is. Koholt vádak alapján börtönbe csuktak, sőt ki is végeztek papokat, lelkészeket, aki nem tettek mást, mint teljesítették Isten előtt vállalt kötelességüket. Belénessy Csaba szerkesztő egy konferencia kapcsán beszélgetett erről a korszakról Soós Viktorral, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagjával és Erdős Kristóffal, a NEB Hivatalának tudományos kutatójával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Volt egy rövid idő, mindössze két hét a hidegháború történetében, amikor kis híján valódi háborúvá fajult a két világrend küzdelme. Ez a kubai válság, amikor is az amerikaiak blokád alá vonták a szovjet rakétákkal megrakott szigetországot. Egymásnak feszült Kennedy és Hruscsov, mögöttük pedig a tábornokok. Erről, a szerencsésen végződött szerencsétlen időszakról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Németh Bencével, a Külügyi Intézet kutatójával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenctől tízig.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Tömeggyilkos a legvidámabb barakkból. Akár így is összefoglalhatnánk Kádár János életútját. Az egykori pártfőtitkár megítélése még ma is vegyes, életútjának bizonyos szakaszai homályosak. Egy biztos, mindenkit elárult, az elvtársait is, legfőképp persze hazáját, a magyar népet határon innen és túl. A november 28-án, az Uránia moziban bemutatásra kerülő Kádár.kom című dokumentumfilm, ennek az embernek az életútját mutatja be. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Aradi-Beöthy Péter rendezővel és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettesével beszélget Kádár Jánosról.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel Magyarországon is fellobbantotta a lángot. A hatalom kicsúszott Károlyi Mihály kezéből és a kommunisták a szocdemekkel karöltve átvették a hatalmat. A 133 napig tartó, szörnyűségekkel tarkított uralmuk a magyar történelem legszégyenteljesebb szakaszai közé tartozik. Erről beszélget a szerkesztő Belénessy Csaba Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Csűrös András egyháztörténésszel.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Az októberi forradalom földrengésszerű változásokat hozott előbb Oroszországban, aztán az egész világon. A háborúban kivérzett cári birodalom népei békét akartak, minden áron. A minden áron a kommunizmus győzelmét jelentette, amit aztán százmillió áldozat vére pecsételt meg. Erről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Kolontári Attila történésszel, a Kaposvári Egyetem docensével.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Mi voltál az ötvenes években? Török követ. Ankarában? Nem, Recsken. A híres pécsi kávéház, a Nádor törzsasztalánál hangzott el ez a beszélgetés, a 80-as években. A hírhedt szovjet Gulágok mintájára Magyarországon is több munkatábort létesítettek. A leghíresebb a recski volt, ahol 1950 és 1953 között gyötörték az úgynevezett osztályidegeneket vagyis a rendes magyar embereket. Erről beszélgettünk Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Haraszti Pálné külügyi szakértővel.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Harminc év telt el a lakitelki találkozó óta. A kilenc alapító atyából már csak hárman élnek, de él-e még a lakitelki gondolat? Érvényesek-e az ott megfogalmazott tézisek, amelyek aztán az első szabadon választott MDF-kormányban testesültek meg. Erről beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Szeredi Pállal a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet munkatársával.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Egy évvel ezelőtt indult útjára a Farkasverem, amely a kommunizmus bűneiről szól. A bűnök sora végeláthatatlan, ezért a műsor sem áll meg az első évfordulónál. Szakmai társunk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, állandó beszélgetőtársunk Máthé Áron, a testület alelnöke. Az évfordulós adás témája mi is lehetne más, mint a nemzet emlékezte. Hogyan él a múlt a mai magyar társadalom gondolatvilágában. Az erről szóló kutatásról beszélgettünk Bauer Béla szociológussal.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Néhány nappal ezelőtt Felvidéken helyezték örök nyugalomra gróf Esterházy János hamvait. A gyászmisén egy lengyel, egy szlovák és egy magyar püspök, Bíró László adta meg a végtisztességet az 1957-ben, egy csehszlovákiai börtönben meghalt magyar arisztokratának. Esterházy János a két világháború között védte a magyarok, a zsidók érdekeit és segített a lengyel üldözötteknek. 1945-után halálos ítélet, majd kegyelemből hosszú börtön lett a jutalma. A mártír magyar hazafi sorsáról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Kiss Gy. Csaba egyetemi tanárral.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Négy évvel az 56-os amnesztia után a Kádár-rendszer újabb politikai dossziét nyitott ki, ezúttal azonban a Szálasi-korszak valódi bűnözőit állították bíróság elé. A zuglói nyilasper 19 vádlottja közül hármat kivégeztek, a vádirat iszonyatos borzalmakat tárt fel. Különös érdekesség, hogy a nyilas bűnözők az 1945-óta eltelt években beilleszkedtek az épülő szocializmus világába, élmunkás és kommunista pártag is akadt köztük. Erről a perről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő, Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Borsody Istvánnal az RTL Klub szerkesztő-riporterével.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A kommunisták nem nyugodtak vele, hogy elbukták a II. világháború utáni első szabad magyar választást és minden eszközt megragadtak a győztes Kisgazda Párt megbuktatására. Ennek nyitánya volt 1947-ben a Magyar Testvéri Közösség pere, ahol kiváló magyar értelmiségiek álltak a bíróság előtt Horthy-restauráció, fajvédelem, irredentizmus, nyilas eszmerendszer vádjával, vagyis olyan bűnökkel amelyekért akkor egyenként is súlyos büntetés járt. Három halálos ítélet született a koncepciós perben, Donáth Györgyöt ki is végezték és többen súlyos börtönbüntetést kaptak. Felszámolták ezt ez erdélyi gyökerű mozgalmat, amelynek célja a húszas évektől kezdve az volt, hogy minél több értékes magyar embert juttasson be a közélet fontos pozícióiba. A perről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Szekér Nórával a Rendszerváltozást Kutató Intézet kutatójával és Ötvös Istvánnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával. Farkasverem.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

A Molotov-Ribbentropp paktumot 1939. augusztus 23-án írta alá a két gonosz birodalom. A béketeremtés álcája mögött mindketten háborúra készültek, ehhez akartak időt nyerni. Nem sokkal később kirobbant a második világháború, amit a náci Németország nem élt túl, a bolsevik Szovjetunió viszont igen, hogy elterjessze vörös vírust az egész világon. Augusztus 23-a ma a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból beszélget a Farkasverem stúdiójában Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke, Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatási igazgatója és Belénessy Csaba szerkesztő.

További részletek, a teljes beszélgetés

___________________________________________________________________

Az önálló tulajdonnal, leginkább földbirtokkal rendelkező parasztság útjában állt a kommunizmus építőinek. Önálló egzisztenciával és akarattal rendelkeztek, nem csoda, hogy vagyonuktól megfosztva, kolhozokba kényszerítették őket. Ez a folyamat Magyarországon 1957 után erősödött fel, megpecsételve a parasztság sorsát. A Farkasverem stúdiójában, Belénessy Csaba vendége Máthé Áron a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Tóth Judit a Nemzeti Levéltár főlevéltárosa.

További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________

Az ’56-ot követő kádári megtorlás legkülönösebb perében Tóth Ilona orvostanhallgató állt a vérbírák előtt. Hatvan éve végezték ki, de mindmáig viták kereszttüzében áll, nem csak az eljárás, hanem az áldozat személye is. A Farkasverem adásában Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Szakolczai Attila történész, levéltáros, oszlatja el a sötétséget erről a szövevényes ügyről.

További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________

A kádári nosztalgia egyik legerősebb eleme a cigányság sorsa. Bezzeg, akkor mindenkinek volt munkája, kenyere, egészen más volt az élet. A kép természetesen ennél töredezettebb. Erről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Forgács István romaügyi szakértővel és Csatári Bencével, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos kutatójával. Farkasverem, a Karc FM történelemórája vasárnap reggel kilenc órától, ismétlés ugyanaznap este, szintén kilenc órakor.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A cserkészet világmozgalom. Magyarországon a 30-as, 40-es években élte virágkorát. Teleki Pál volt a főcserkész és cserkész világdzsemborinak adott otthont Budapest. A kommunizmus éveiben betiltották és üldözték a szervezetet, illetve tagjait, innen ered például a katakomba-cserkészet kifejezés. Belénessy Csaba vendégeként Tabajdi Gábor az ’56-os Intézet munkatársa és Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja beszél a kilencvenes években újjáéledő mozgalomról.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A kiművelt emberfők sokasága alkotja a nemzet erejét – ez a Széchenyi idézet díszelgett az ötvenes években egy falusi, zákánytelepi kultúrházban. Csak éppen három szó hiányzott az elejéről: Nem a tömeg. Vagyis a politika átírta az idézetet és átírta a történelmet. A kommunizmusnak erről a gyakorlatáról beszélgetett a Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettesével és Kovács Dávid történésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával a szerkesztő, Belénessy Csaba.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A három T fogalma szinte mindenki számára ismert, aki csak egy kicsit közel került a kultúrához a szocializmus éveiben. A puha diktatúra azonban inkább csak nagy átlagként működött, hiszen nagyon sokszor megjelent a cenzor és a cenzúra. Írók, költők, művészek őrzik zsigereikben ennek a kornak a lenyomatát. Belénessy Csaba szerkesztő Halmy Kund történésszel és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélget.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Ujszászy István tábornok a XX. század egyik legrejtélyesebb alakja. Katonatiszt, hírszerző, békekövet – akit szinte mindenki letartóztatott. Halálának körülményei is elsüllyedtek a vérzivatarban, még az időpontját sem tudjuk.Ha nem lenne elég a rejtélyből, előhozhatjuk Karády Katalin legendás színésznőhöz fűződő szerelmét. Minderről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Haraszti György professzorral és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Amikor kiderült, hogy Izrael állam nem kér a szovjet védnökségből, a kommunista blokkban üldözni kezdték a cionista szervezeteket, elindultak a “zsidóperek”. Volt, amelyiket politikai álcába öltöztettek, mint Csehszlovákiában a Slansky-pert, amely 11 halálos ítélettel zárult. Belénessy Csaba szerkesztő vendége Novák Attila a Molnár Tamás Kutatóintézet főmunkatársa és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A jakobinus rémuralom óta a köznép legnagyobb keserve az átnevelési kényszer, vagyis amikor a diktatúra akár erőszakkal is meg akarja változtatni az emberek gondolkodását, élethelyzetét. A Gulág-hálózat vagyis a szovjet munkatáborok is ennek a szörnyűségnek voltak a színterei. Húszmillió szovjet állampolgár lelte itt halálát, de honfitársainkat is elhurcolták rabszolgának. A 700 ezer magyar Gulág-lakóból 300 ezren meghaltak , róluk sokáig hallgatott a közbeszéd. A nemrég elhunyt Rózsás János munkássága törte meg először a csendet. A Farkasverem stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő vendégei: Máthé Áron a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Kovács Emőke a Gulág-emlékév szakmai vezetője.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A Magyar Rádió legendás műsora, a Vasárnapi Újság 1997. november 1-én indul. A felelős szerkesztő, Győri Béla, amolyan száműzetésként került a Krónika vezető posztjáról a magazin élére. A száműzetésből diadalmenet lett, történelmi szavakkal élve: felszakadtak a magyar nemzet sebei, a hallgatók pedig úgy tapadtak a rádióra, mint annak idején a Szabad Európára. Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője, ezen a héten Máthé Áron, a Nemzeti Emlékeztet Bizottságának elnökhelyettese társaságában Győri Bélát látja vendégül.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A párthadseregek szinte szükségszerű részei a diktatúráknak, legyenek azok vörös vagy akár barna színűek. A weimári köztársaság a modell, ahol szinte minden pártnak volt fegyveres erőszakszervezete, a világháborút megjárt, harcedzett tagsággal. A Farkasverem mostani adásának vendégei, Máthé Áron a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Lönhardt Tamás, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára, elsősorban az MSZMP párthadseregéről beszélnek, amely az 56-os forradalom vérbefolytása után jött létre és fénykorában elérte a hatvanezres létszámot.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A történelmi emlékezet egy nemzet fennmaradásának lényeges, ha nem létfontosságú eleme. A rendszerváltozás óta eltelt időszak ezen a területen is sok munkát adott a megújuló magyar társadalomnak. A nemzeti közgondolkodás megújításáról beszélgetett a Farkasverem stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő dr. Latorcai Csabával a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával, és Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Az 56-os forradalom leverése után világméretekben is elborzasztó megtorlás kezdődött. A „vérbírák” és „vérügyészek” könnyű kézzel, mondhatni lelkesen küldték bitóra a hazafiakat. A Farkasverem vendégei: Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Zinner Tibor, a Veritas Történettudományi Intézet levéltárának vezetője.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A Farkasverem vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Zsebők Csaba történész, egyetemi docens.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A kommunista ügynökök névsora és tevékenysége még mindig rejtélyes, holott a az állambiztonsági levéltárból bárki kiérheti a rá vonatkozó jelentéseket. Az emberek azonban gyanakvók, titkokat keresnek. Úgy tartják, a majd hatvanezer adatot őrző mágnestekercsek őrzik a megfejtést. Két erre hivatott intézmény most összefogott, hogy választ adjon a legfontosabb kérdésekre. A Farkasverem vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Cseh Gergő Bendegúz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főosztályvezetője.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Február 25. a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapja. Nálunk több mint egymillió embert nyomorított meg a vörös csillag, szerteszét a világban 100 millióra teszik az áldozatok számát. Az emléknap egy kiváló magyar hazafi tragikus sorsához kötődik. Kovács Bélát, a kormányzó párt, az FKGP főtitkárát ezen a napon hurcolták el a szovjetek, hogy utat nyissanak a kommunista hatalomátvételnek. Ami utána jött, azt ismerjük: Rákosi, Kádár, ÁVH, akasztófák, sortüzek és dugig teli börtönök. A Farkasverem stúdiójában Belénessy Csaba szerkesztő vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke és Palasik Mária az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Lengyelország hősies történelmét az orosz és porosz megszállók elleni küzdelem jellemezi. Így volt az 1939-től is, amikor a gyalázatos Molotov-Ribbentrop paktum nyomán szovjet és náci tankok taposták az ország földjét. Miközben a lengyelek a politikai és katonai ellenállás szinte minden formáját bevetették Németország ellen, a szovjetek kiirtották a teljes elitet, a háborút követően pedig rákényszerítették az országra a kommunizmust. Kis túlzással, ugyanazt kapták jutalmul, mint amit a magyarok büntetésként. A Farkasverem adásában a 38 milliós ország különös sorsáról beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Kiss Gy. Csaba egyetemi tanárral, a kiváló polonistával.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A közelmúltban hétmillióról nyolcmillió-nyolcszázhatvanezerre módosult a szovjet második világháborús hősi halottak száma. A Farkasverem február 12-i adásában a veszteségadatokról, az elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások számáról beszélgettek Máthé Áronnal, a NEB elnökhelyettesével és Kuli Jánossal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság osztályvezetőjével.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A rendszerváltás három nagy adóssága, hogy nem sikerült megbüntetni a kommunista törvénytelenségekért felelős személyeket, továbbra is félhomályban van az ügynöklista és nem kerültek vissza jogos tulajdonosukhoz sem a nyilas, sem pedig a kommunista diktatúra által elkobozott vagyonok. A három esetből kettőben az Alkotmánybíróság feküdt keresztbe, jogi kifogásokra hivatkozva. A Farkasverem stúdiójának vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, akikkel Belénessy Csaba szerkesztő többek között a felelősségre vonás jogi alapját megteremteni szándékozó Zétényi-Takács törvény sorsáról beszélget, amelyet kétszer semmisített meg az Alkotmánybíróság.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A mai adás témája a sport a szocializmus időszakában.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A Kádár-korszakban a megbízhatóság mindent felülírt, hiszen az októberi forradalom hősei a munkások, az egyszerű budapesti emberek közül kerültek ki. Vagyis a forradalmár mindenkiben ott lappang – ezt gondolták a hatalomba visszakerült kommunisták. Éppen ezért különösen fontos megbízást kapott, aki egy-egy cég, vállalat vagy intézmény személyi ügyeit vagy ahogy akkor mondták káder-ügyeit tartotta kézben. Erről hallható beszélgetés a Farkasverem vendégeivel: Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Szpisák Mónikával, az intézmény kutatójával.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Februárban lesz három éve, hogy megalakult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely a kommunista múlt feldolgozását és értékelését kapta feladatul. A Farkasverem vendégei - Földváryné Kiss Réka, a bizottság elnöke és Máthé Áron elnökhelyettes - értékelik ezt az időszakot.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A Szovjetunió felbomlása volt a témája a Karc FM Farkasverem című műsorának, amelyben többek között Máthé Áront, a NEB elnökhelyettesét kérdezték e történelmi időszakról.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Az egyházüldözésről volt szó a Karc FM Farkasverem című műsorában, amelyben beszélgetőtárs volt többek között Máthé Áron, a NEB elnökhelyettese és Soós Viktor Attila, a NEB tagja.

További részletek, teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A Farkasverem újabb adásában a műsorvezető Máthé Áronnal, a NEB elnökhelyettesével és Horváth Zsolttal, a NEB történészével a bizottság honlapján közzétett bírák, ügyészek életpályájáról, a megtorlásról beszélgetett.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

A karhatalmisták vagy ahogy a köznyelv nevezi őket, a pufajkások mindössze tízezren voltak, de a kádári terror kulcsfiguráinak számítottak, soraikban egykori ÁVH-sokkal. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a napokban közzétette a karhatalmista vezetők névsorát és életrajzát, Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója pedig a hétköznapi terrorról irt könyvet.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Amikor Fidel Castro 90 éves korában meghalt, sokak szerint túlélte önmagát. A castroizmus akkor már romokban hevert, a szocialista Kuba inkább idegenforgalmi érdekesség volt. A halálhírt követő kommentárok vegyesek voltak, volt aki a gyász álarcába rejtette véleményét, volt aki üdvözölte a kommunista diktátor elmúlását, mások pedig a latin-amerikai Robin Hoodot temették. Ki is volt Fidel Castro valójában? Erről beszélget a Farkasverem műsorában Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével és Sitkei Leventével, a Magyar Idők rovatvezetőjével. Farkasverem. A Karc FM történelemórája vasárnap reggel kilenckor, ismétlés ugyanaz nap este kilenckor.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________________________

Megszűnt a KGST, megszűnt a Varsói Szerződés....működött a dominó-elv Szovjetunió felbomlásával. A műsor vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke és Baranyi Tamás, az Antal József Tudásközpont kutatási igazgatója.

További részletek, a teljes beszélgetés __________________________________________________________

Kádár János árulásokkal és hitszegésekkel tarkított életpályája első ötven évében gyakran sompolygott az akasztófák környékén: vagy az elvtársait küldte bitóra vagy a hazafiakat. Mégis, még mindig él a Jóságos Jani bácsi képe, aki békét és viszonylagos jólétet teremtett, és mindenkit megtanított, hogyan lehet gúzsba kötve táncolni. Ennek a kettősségnek az okairól beszélget a Farkasverem szerkesztője, Belénessy Csaba, Máthé Zsuzsanna történésszel és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével.

További részletek, a teljes beszélgetés __________________________________________________________

Egy jól képzett diktatúrának látszólag egy szemernyi gondot sem okozhat, ha néhány srác megnöveszti a haját, gitárt fog a kezébe, szerelemről énekel vagy arról, hogy szebbek is lehetnének a napjaik. A rockzene mégis megingatta a kommunizmus vérrel és verítékkel összetapasztott bástyáit. Tömegeket vonzott, irányíthatatlan volt, legfeljebb csak korlátozni lehetett ideig-óráig. A Farkasverem következő adásában Belénessy Csaba szerkesztő Schuster Lóránttal, a P. Mobil főnökével és Csatári Bencével a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatójával, a Jampecek a Pagodában című könyv szerzőjével beszélget erről a jelenségről.

További részletek, a teljes beszélgetés _____________________________________________________________

Több tízezer kommunista spicli leste a gyanús vagy az osztályidegen magyar emberek életét és álmait. Ők voltak a III/III-asok. Róluk beszélünk legtöbbször, de ott vannak még a III/I-esek és a III/II-esek és persze a az SZT-tisztek, ahol ez a betűszó azt jelentette, hogy Szigorúan Titkos. Hogy a titkos ügynökök hálózata mekkora lehetett, arról csak annyit, hogy már a rendszerváltozás után, az egyik magyar szocialista miniszterelnök, nevezzük nevén, Medgyessy Péter is innen került ki. A Farkasverem következő adásában erről a lappangó vörös hadseregről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő, Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Borvendég Zsuzsannával az Állambiztonsági Szolgálati Történeti Levéltárának kutatójával.

További részletek, a teljes beszélgetés ______________________________________________________________

A háború után első évtized a várva-várt béke helyett kommunista terrort hozott Szovjetunióban és a megszállt európai területeken, így Magyarországon is. A terror egyik leggyakoribb és leghatékonyabb eszköze a koncepciós per, amikor is előre gyártott a vád, az ítélet, csak a szereplőket kell megkeresni hozzá. A Farkasverem vasárnapi adásában Belénessy Csaba szerkesztő két kiváló kutató, Szekér Nóra és Ötvös István társaságában idézi fel ezt a szörnyű időszakot, amelynek egyik legvéresebb hazai szakasza épp az 56-utáni megtorlás volt.

További részletek, a teljes beszélgetés ________________________________________________________________

A perek többnyire az igazság szolgálatában állnak. A koncepciós perek lényege viszont épp ellenkezőleg, a hazugság. Előre megírják a történetet, az ítéletet, aztán megkeresik hozzá a szereplőket. A Farkasverem következő adásában a szerkesztő, Belénessy Csaba történész vendégeivel, Szekér Nórával es Ötvös Istvánnal a szovjet és a magyar kommunista koncepciós perek jellemvonásairól beszélget.

További részletek, a teljes beszélgetés __________________________________________________________________

Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________

Farkasverem- 2. adás _____________________________________________________________________

Farkasverem- 1. adás ________________________________________________________________________


Címkék

Máthé Áron Ötvös István média