Bírák, ügyészek a megtorlás szolgálatában

  • Megosztás
  • 2016. december 14.

A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke 2014 decemberében Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására. A jogi és történeti szempontokat egyaránt érvényesítő kutatás egyik iránya az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárását célozza.

Összeállításunk első részében a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben halálos ítéletet kihirdetett bírák pályaképeit tesszük közzé. Minden életrajz végén közöljük az első, illetve a másodfokon meghozott halálos ítélet időpontját, az elítélt nevét, első fokon eljáró bíró esetében a másodfokú döntést (helybenhagyás, enyhítés), a kegyelemben részesítést, ha valakit távollétében ítéltek halálra és a legtöbb esetben a kivégzés dátumát is.

Elsősorban levéltári forrásokra támaszkodva megkezdtük a megtorlásban szerepet vállalt ügyészek körének feltérképezését is. Összeállításunk második, folyamatosan bővülő részében azoknak az ügyészeknek a pályarajzát tárjuk a nyilvánosság elé – kiegészítve Szénási Géza legfőbb ügyész és Götz János fővárosi főügyész életrajzával –, akik olyan perben képviselték a vádat akár az első-, akár a másodfokú eljárás során, amelyben végrehajtott halálos ítélet született. A bírákéhoz hasonlóan a karrier ismertetése után soroljuk fel a pereket, az áldozatok nevét és elítélésük dátumát.


A kutatást vezette: Földváryné Kiss Réka, Zinner Tibor

Közreműködtek: Andaházi Szeghy Viktor, Botyánszky Beatrix Márta, Kiss Dávid, Laczovics Erika, Rácz János, Simon István, Szári Norbert, Török Ádám, Vári Árpád