A forradalom hatvanadik évfordulójának alkalmából konferenciát tartottak a Kúrián

MTI- 2016. 10.05.

  • Megosztás
  • 2016. október 06.
Zinner Tibor történész, kutatócsoport-vezető, Darák Péter, a Kúria elnöke, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Polt PÉter legfőbb ügyész (Fotó: NEB)

Példamutató ma is azoknak a bíráknak a kiállása, akik szembeszegültek a diktatúrával – hangzott el az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából Emlékezés és emlékeztetés II. címmel rendezett szerdai konferencián Budapesten, a Kúrián. (Frissítve: 2016.10.06.16:00 óra)

Fotó: NEB

Polt Péter legfőbb ügyész a konferencián a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Veritas Történetkutató Intézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum összefogásával két éve elkezdődött kutatásokról szólva elmondta: mérföldkő az igazságszolgáltatás számára, hogy szembenézhet a jogot a jogtalanság szolgálatába állító időszakkal. Emlékezni és emlékeztetni kell arra, hol volt a jog és az igazságérzet, amikor szándékosan félreértették a büntetőjogot, semmibe vették a bírói függetlenséget, a hatalom összekacsintott az igazságszolgáltatással, és az egyetlen cél a könyörtelen megtorlás volt – fogalmazott. Polt Péter legfőbb ügyész (Fotó: NEB)

A legfőbb ügyész felidézte, hogy Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter a forradalom után összehívatta a bírákat és az ügyészeket, megkérdezte, ki vállalja a statáriális ítélkezést, és aki nem, azt másnap már elbocsátották. A rendszerváltás után meginduló társadalmi megbékélés fontos részét alkotják a semmiségi eljárások, mert általuk ítéletben is kimondható, hogy a jogállamisággal ellentétesek voltak az 1956 utáni megtorló perek – hívta fel a figyelmet.

Ma is példamutató a diktatúrával szembeszegülő bírák kiállása az 1956-os forradalom utáni megtorlás időszakában – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke. A Kúria épületében márványtábla őrzi annak a 23 egykori legfelsőbb bírósági bírónak a nevét, akit az 1956-os forradalom után távolítottak el, és így nem vettek részt a statáriális ítélkezésben. Vannak köztük, akik a klasszikus bírói értékrend nevében utasították el a vérbíró szerepét, mások az 1950-es évek első felében törvénysértő, súlyos ítéleteket hoztak, de 1956 megérlelte bennük az elhatározást, hogy ilyesmiben többet nem vesznek részt. De még a fiatal, népi káderek között is voltak olyanok, aki képesek voltak ellenállni a párt és a bírósági vezetők utasításainak – idézte fel a főbíró az MTI-nek. A dokumentumokból érezhető a hatalom könyörtelen szorítása, hogy milyen egzisztenciális kiszolgáltatottságban kellett életre szóló döntést hoznia minden legfelsőbb bírósági bírónak. Aki maradt, annak részt kellett vennie a törvénysértő statáriális ítélkezésben akkor is, ha polgári bíró volt. A hatalom kikényszerítette, hogy mindenki szem legyen a láncban – emlékeztetett. Darák Péter, a Kúria elnöke (Fotó: NEB)

Azoknak a bíróknak, akik részt vettek a statáriális ítélkezésben, jobbára töretlenül felfelé ívelő karrier jutott. Akik viszont a hatalom elvárásaival szemben is hűek maradtak hivatásuk alapvető értékeihez, azok jobbára egy életre a társadalom peremére kerültek. Már ahhoz is szerencse kellett, hogy valaki tíz-tizenöt évvel később vállalati jogtanácsosként visszatérhessen szakmájához – jegyezte meg. A bírói értékrend csúcsán az ilyen példamutató magatartás áll, mely nem alkuszik meg a hatalommal, egzisztenciális fenyegetettségben is hű marad hivatása elemi normáihoz. Az 1956 utáni események azt is jelzik, milyen veszélyekkel jár, ha egy bírói szervezetet kívülről megfogalmazott elvárások szerint vezetnek – szögezte le a Kúria elnöke.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az MTI-nek elmondta: a két éve megindult kutatássorozat célja, hogy méltó módon tisztelegjen az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás áldozatainak emléke előtt, bemutassa a diktatúra örökségét és őszintén szembenézzen a múlttal. Az egyik, 1956 arcai elnevezésű kutatási program célja, hogy bemutassa a forradalom és szabadságharc ismert és kevéssé ismert résztvevőit, érzékeltesse, milyen különböző életúttal, politikai meggyőződéssel rendelkező emberek találkoztak és fogtak össze a forradalomban, utána pedig miként ágaztak szét ismét ezek a sorsok. A megtorlás arcai című projekt keretében feldolgozzák annak a csaknem száz ügyésznek, bírónak az esetenként nagyon magasra ívelő karrierjét, aki közreműködött a forradalom utáni 225 halálos ítélet meghozatalában. Rövid szakmai életpályájuk november 4-éhez kapcsolódóan kerül fel a NEB honlapjára. A megtorlásban szerzett „érdemek” néhány évig még sűrűn visszaköszönnek a személyi anyagokban, kitüntetések, pénzjutalmak alapját képezik, a 1960-as évektől azonban egyre inkább kikopnak az önéletrajzokból, a hivatali minősítésekből – tette hozzá. A kutatások harmadik iránya egy, az 1956-os forradalom utáni megtorlásokkal kapcsolatos perkataszter elkészítése. A Magyar Nemzeti Levéltárban Mikó Zsuzsanna főigazgató vezetésével a vidéki pereket dolgozzák fel szisztematikusan.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke (Fotó: NEB)

A forradalom után mintegy 26 ezer ember ellen indult eljárás a kifejezetten politikai indíttatású állam elleni bűncselekmények vádjával, de főként vidéken még sok olyan ügy lehet, amelyben köztörvényes bűncselekmény címén valójában a forradalomban való részvételt torolta meg a kommunista hatalom – jelezte. Az 1956 utáni megtorlás célja a társadalom általános kriminalizálása volt, ráadásul egész családokat érintett, hiszen az ítéletek gyakran teljes vagyonelkobzással is jártak. Az igazságszolgáltatás ebben a fegyelmező, megtorló gépezetben az állambiztonság és a rendvédelem munkájára támaszkodva végezte el a párt által kijelölt penzumot. A NEB kutatásai a megtorlás teljes rendszerének széleskörű feltárására irányulnak – mondta az elnök. Arra a kérdésre, hogy él-e még valaki az 1956-os forradalom utáni vérbírók, ügyészek közül, a NEB elnöke úgy fogalmazott: nem ez a kutatás fő iránya, de tudomása szerint valószínűleg még igen.

A konferencia vendégei (Fotó: NEB)

Kapcsolódó tartalmak


Képek

Fotó: NEB
Zinner Tibor történész, Darák  Péter, a Kúria elnöke és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke (Fotó: NEB)
Polt Péter legfőbb ügyész (Fotó: NEB)
Fotó: NfEB
A konferencia vendégei (Fotó: NEB)
A konferencia vendégei, közöttük Nagy Miklós egykori bíró (Fotó: NEB)
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke (Fotó: NEB)
Fotó: NEB
Fotó: NEB
Zinner Tibor történész, kutatócsoport-vezető (Fotó: NEB)
 Darák Péter, a Kúria elnöke, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke  (Fotó: NEB)
Darák Péter, a Kúria elnöke, Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész (Fotó: NEB)
ikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója (Fotó: NEB)
M. Kiss Sándor történész professzor, a a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese (Fotó: NEB)
Fotó: NEB
Fotó: NEB
Fotó: NEB
Kerekasztal-beszélgetés Kahler Frigyes, Bódiné Beliznai Kinga és a korszak élő tanúja, Nagy Miklós volt legfelsőbb bírósági bíró részvételével Moderátor: Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (NEB-fotó)
Kerekasztal-beszélgetés Kahler Frigyes, Bódiné Beliznai Kinga és a korszak élő tanúja, Nagy Miklós volt legfelsőbb bírósági bíró részvételével Moderátor: Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (NEB-fotó)
Kerekasztal-beszélgetés Kahler Frigyes, Bódiné Beliznai Kinga és a korszak élő tanúja, Nagy Miklós volt legfelsőbb bírósági bíró részvételével Moderátor: Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (NEB-fotó)
Darák Péter, a Kúria elnöke (Fotó: NEB)
Darák Péter, a Kúria elnöke (Fotó: NEB)
Darák Péter, a Kúria elnöke  és Nagy Miklós volt legfelsőbb bírósági bíró (Fotó: NEB)

Címkék

konferencia '56-os emlékév